Ükunokákra gondolok,
a harmadik évezred útján
botladozókra, akiket
nem ismerhet meg már e század,
nem láthat meg e gyengülő szem.
Lesz-e idejük megszületni,
Lesz-e hová? Mire? Mi végre?
– kérdem, s az ÚRRA gondolok,
Kinek ujjhegyén a jövendő,
s hű nemzedékről nemzedékre.
Füle Lajos
Az én életem a fekete árnyak
sötétségétől éjszaka.
Bús fejem felett balcsillagok járnak,
nem a reménység csillaga.
Az én életem vad lidérctüzeknek
vörös lángjától oly riadt.
Léptem nyomában kísértetek mennek
s táncot járnak tüzes ördögnyilak.
Az én életem a szüntelen bánat.
Lábam göröngyös rögutat tapos.
Halovány arcom átkos árvaságnak
halk könnyeitől harmatos.
Édes testvérem, hervadás tündére,
ki itt kopogsz a lelkemen,
mondd meg hitedre, csendes ősz hitére,
lesz-e még más az életem?
Fogok-e még boldogan menni
napsugaras fényutakon?!
Könnyektől fátyolos szememmel
a jövő titkát kutatom.
Túrmezei Erzsébet
Újév lép ma elém. Az arcán fátyol.
Nem láthatom a fátyolától,
nevet-e, sír-e, csúf-e, szép-e,
virágot hoz, virágot tép-e.
Megindulok vele az Új után.
Nem ismerem, de biztosan tudom,
hogy a titokzatos fátyol mögött
Megváltó csak, aki elrejtőzött.
Újév, add ide, add a kezedet!
Egy ének tölt el, bárhogy is vezet:
„Ó, milyen szép vagy élet, életem!
Tükrödben Megváltóm arcát szemlélhetem!“
Túrmezei Erzsébet
Még nem látom, hogy mi lesz holnap,
S még nem tudom, hogy virrad-é nap
De bízom Benne, és előre
Hálával áldozom az Úrnak.
Okom remegni, félni nincsen.
Az Idő lábait ő bölcsen
Lépteti. Megsegít, hogy utam
Zord akadályát mind ledöntsem.
Erőt ő ad a küzdelemre.
Ő lesz az éltem hű vezére.
Tudom, így boldog lesz az évem;
Csókot hintek hát szent kezére.
Gerzsenyi Sándor
Nem kutatom a jövendőt,
várjanak bár hosszú évek.
Naponként hordom keresztem,
csak napokból áll az élet!
Egy nap gondja sose súlyos,
egy nap terhe sose fáraszt.
És az erő mindig oly nagy
mit rám az Ég kiáraszt.
Csak egy napra, csak egy napra
adj erőt és győzedelmet!
Csak egy napra, mindig mára
S holnap mindent újra kezdek!
Csak egy napra legyen enyém
hit, szeretet, remény, jóság,
S naponkénti győzelmekből
lesz az örökkévalóság.
Mindennapi kenyerünket
lelki-testi táplálékban
csak naponként add meg nekünk,
s akkor bízva, bátran lépünk,
bár előttünk szakadék van.
Csak egy napra! Így épül föl
míg a célhoz el nem érek,
naponkénti győzelmekből:
diadalmas örök élet!
Haluszka Margit
KERESZTYÉN VERSEK 