RSS

feltámadás címkéhez tartozó bejegyzések

FELTÁMADOTT!

Feltámadott! – ezt zengje ajkatok.
Értelmet ad, ha nemcsak angyalok
jó híre jő. Csodálkozó szívek,
kiknek e jel több volt, mint bárkinek
az üres sírt ámulva érik el –
Péter kiált, a szíve énekel.

Feltámadott! – Ezt zengje ajkatok!
Ezt vallom én, nemcsak az angyalok.
Feltámadott! Én hitetlen hitem!
Nehéz öröm elhinni ezt híven.
Ellene mond tudás, tapasztalat,
Nem volt ilyen soha az ég alatt.

De szemtanuk szent bizonysága szól.
Ők sem értik, Tamás felém hajol:
„Figyelj reám, hogy roskadoztam ott!
De Jézus él, sebeket hordozott.”
Feltámadott! Dobogj riadt szívem!
Feltámadott! Én Uram Istenem!

Feltámadott! – Kiáltják századok,
Értelmet ad, hogy nemcsak angyalok
Zengik e hírt: kétkedő emberek,
Csodálkozó de meggyőzött szívek!
Pál is beszél, ötszázat hoz, tanút.
Csodát jelez a damaszkuszi út.
Új életét le nem tagadhatod.
Élő Úr volt, kivel találkozott.
Nem semmi ez, de megnyílt nagy titok,
Hogy Jézus él! Jézus feltámadott!

Feltámadott! Élete győzelem!
Bűn és halál, nincs dolgotok velem!
Az elmúlás az utolsó adó,
Mert ez a test bűnös és rothadó,
De épp mint Ő, majd új életre kel,
Velünk az Úr egyszer még remekel,
Kilépünk majd, s a széttört istenarc
Ragyog… ragyog… Mert győztes volt a harc,
Melyet Urunk érettünk megvívott!
Élsz én Uram! Krisztus feltámadott!

Fejes Ádám

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be április 1, 2010 hüvelyk Fejes Ádám, Húsvét

 

Címkék:

FELTÁMADT!

Egy édes titkom van nekem.
Fénnyel betölti életem,
mosolyra nyitja számat:
a Megváltó feltámadt!

Nem, nem maradt a sír ölén.
Ujjongok az örömtől én,
hisz nem vagyok már árva.
Nincs többé sírba zárva.

Velem van nappal, éjjelen.
Mindig velem, mindig velem.
Az úton Ő vezérel
oltalmazó kezével.

Virágok, illatozzatok!
Húsvéti, tiszta fény ragyog
elűzve minden árnyat:
a Megváltó feltámadt!

Túrmezei Erzsébet

 
Hozzászólás

Szerző: be március 17, 2010 hüvelyk GYERMEKVERSEK, Húsvét, Túrmezei Erzsébet

 

Címkék: ,

FELTÁMADOTT!

Húsvéti reggel
tavaszi kedvvel
zeng a berekben:
Feltámadott!

Egei kéklik,
szelei végig –
zúgják az erdőn:
Feltámadott!

Dongói dongják,
méhei zsongják,
kórusban mondják:
Feltámadott!

Lepkéi írják,
bimbói nyílják,
fűből virítják:
Feltámadott!

Égi madárkák
dalolva szántják
az új barázdát:
Feltámadott!

Tavasz van íme,
hatalmas ige
zuhog a szívre;
Feltámadott!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be december 4, 2009 hüvelyk Füle Lajos, Húsvét

 

Címkék:

BÉKESSÉG NÉKTEK!

Krisztus feltámadt!
Valóban feltámadt!
– hirdetik a sírnál járt asszonyok.
De a tanítványok hitetlenül
bezárkóznak.

Zárt ajtók mögött idézgetik
emlékeiket, csalódásaikat.

Vádolják Istent,
nem csalta-e meg
saját magát és barátait?
Nem tette-e őket nevetségessé
mindenki előtt?

Vádolják a népet:
hogyan ujjongott feléje,
elfogadta segítségét,
hallgatta igéit,
aztán halálra ítélte.

Vádolják önmagukat:
Nem hagyták-e el Őt
gyáván a bajban?!

Zárt ajtók mögött
szállnak perbe Istennel, a világgal, önmagukkal.

De Jézus behatol a zárt ajtón át
bezárt szívükbe.
S ahogyan egykor a hullámoknak
csendet parancsolt,
kinyújtja kezét a panaszok és önvád
vigasztalan háborgása fölé:
Békesség néktek!

Feltámadott,
a Te békeköszöntésed
több, mint köszöntés!
Győzelmed az és aratásod!
Azért lettél testté,
hogy békét szerezz.
Azért éltél, tanítottál,
szerettél és szenvedtél.
Azért szálltál le
a Halál mélységébe.
Megszerezted a békességet.
És most hozod a békességet.
Te vagy a békesség!
Megbékéltetted az embert
Istennel és önönmagával,
hogy mint megbékélt, legyen
embertársai testvére, barátja.

Feltámadott!
Rejts el békességedbe
minket, barátainkat, ellenségeinket –
embereket és állatokat –
korokat és tereket –
most és mindörökre!

Ernst Lange
ford.: Túrmezei Erzsébet

 
Hozzászólás

Szerző: be november 27, 2009 hüvelyk ALKALMI, Ernst Lange, Húsvét, Túrmezei Erzsébet

 

Címkék: , , , ,

MAGDOLNA KÖNNYEI

Halovány arcán könnyek árja
Patakzott végig két szeméből,
Amikor drágakenet ömlött
Az alabástrom szelencéből…
Amikor Jézus lábainál
Bűneit bánva haját tépte,
Akkor is könnyek közben szállott
Nyugalom s béke a lelkébe!

Sziklasír előtt nagy-nagy csendben
Fénysávos hajnalhasadáskor
– Mellette finom aromákkal –
Könnye hull most is mint a zápor…
Leroskad, mint a letört rózsa,
Ő most a sírnak néma őre,
Hullnak könnyei, mint gyöngyszemek
A sötét, hideg sziklakőre.

Üres a sír… Ó, hol a Mester?
Vigasztalan, kietlen látvány…
De nemsokára ujjong lelke
A föltámadott Krisztus láttán!
S aki bűneit elfedezte,
Aki a szívnek mélyét látja:
A szomorú, gyönge asszonynak
Kishitűségét megbocsátja…

Magdolna könnye Jézus lábán:
A bűnbánatnak bizonysága, –
Testvér, könnyek közt lehelj csókot
A golgotai keresztfára!
Magdolna könnye ott a sírnál:
A szeretetnek drága éke, –
Testvér, sirass meg minden percet,
Amit a Jézus nélkül élsz le!

Somogyi Imre

 
Hozzászólás

Szerző: be november 25, 2009 hüvelyk 41_Márk, 43_János, Húsvét, Somogyi Imre

 

Címkék: , , ,

FELTÁMADOTT

Zeng-bong a húsvéti harang,
s mint millió fehér galamb,
ujjongva röppen szét a hang
elűzni gondot, bánatot:
– Feltámadott! Feltámadott!

Tavaszi szél repes, dalol,
fű kacag az avar alól,
fa a fának, hegy a völgynek
adja tovább a szózatot:
– Feltámadott! Feltámadott!

Feslő levél erről susog,
kicsiny és nagy legátusok
viszik a nagy hírt szerteszét:
nem maradt sírban a Halott,
– Feltámadott! Feltámadott!

Ne sírj özvegy, ne sírj árva,
nincs a sír örökre zárva,
ölelheted még boldogan,
ki egy időre itt hagyott…
– Feltámadott! Feltámadott!

Ne sírjatok édesanyák,
a síron túl egy új világ,
tökéletes öröm árad,
és semmi meg nem rothad ott…
– Feltámadott! Feltámadott!

Ujjongj béna, szegény, beteg,
virulni fog még életed,
gazdag leszel, ép és erős,
jövőd Krisztusra bízhatod:
– Feltámadott! Feltámadott!

Halld meg te is, küzdő magyar:
bús sorsod éje nem takar,
higgy annak, ki örökre él,
s felkél, majd fényes szép napod!
– Feltámadott! Feltámadott!

Húsvéti hit lobogj, lobogj,
s minden szívet egy hitbe fogj,
ez a szegény, beteg világ
higgye a boldog szózatot:
– Feltámadott! Feltámadott!

Ujjongj szívem, dalolj remény!
Él Krisztus, s Benne élek én,
nem ijeszt halál, sem pokol:
porrá lesz bár szívünk, agyunk,
feltámadunk! Feltámadunk!

Bódás János

 
Hozzászólás

Szerző: be november 25, 2009 hüvelyk Bódás János, Húsvét

 

Címkék:

HÚSVÉTI ÉNEK

Arannyal ékes szárnyait tárva
ölelt a nap az alvó világba,
mikor útját gyorsan megszakítva
angyal hajolt a zárt sziklasírra.

Azon a csodás tavasz-hajnalon
megtört, leroskadt fegyver, hatalom,
sápadttá dermedt az erő, önkény,
a gúnyolódók pávás székhelyén.

Hiába volt a gőgös tagadás,
elérkezett a nagy föltámadás.
Ki latrok között szenvedett halált,
dicsőségesen mégis mennybe szállt,

kincses reményül hagyva a hitet,
hogy aki Benne gyökeret vetett:
mikor az űrben minden ellobog,
Krisztusban élve tovább élni fog.

Piován Győző

 
Hozzászólás

Szerző: be november 25, 2009 hüvelyk Húsvét, Piován Győző

 

Címkék: ,

 
%d blogger ezt kedveli: