RSS

hála címkéhez tartozó bejegyzések

NEM TERMÉSZETES

Az nem természetes,
hogy egy kisgyermek épen érkezik.
CSODA!

Az nem természetes,
hogy egy kisgyermek felnő és ép marad,
CSODA!

Az nem természetes,
hogy mindnyájunkért áll a Golgota,
hogy kicsi és nagy eljuthat oda…
CSODA! CSODA!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos, Gyermekbemutatás

 

Címkék: , , ,

OSZTÁS (ISKOLÁS VERSEK)

Ahányszor a fülembe cseng,
mint édes, kísértő zene:
„Nézd, milyen gazdag a világ! Neked
ez is hiányzik, az is kellene!”
– s a szívemben
Visszhangosan dörömböl valami:
kívánság, vágyak… hirtelen
elkezdek akkor – osztani.
Feleletül a kísértő zenének
minden vélt hiányt összeszámolok.
Osztóm az ige,
hogy „Egy a szükséges dolog!”
És az eredmény mindig a hálaének.
Van Jézusom! Megnyílt a mennye felettem!
Semmivé foszlik hiányok sora.
S indulhatok tovább elégedetten:
szegény világnak gazdag vándora.

Túrmezei Erzsébet

 

Címkék: , , ,

TAVASZODIK

Köszönöm neked ezt a percet,
én Istenem, hogy víg vagyok,
hogy hó olvad a lágy barázdán,
a mogyoró is bomlik sárgán,
s az égből azúr-illatok

felhője csap szívem tavába
s vitorláit ezernyi cél
hajrázó hittel újra bontja;
mint türelmetlen feslő bodza
melegszem napod fényinél,

és azt hiszem, magamba mentem
szent önzéssel mind a napod:
mert valami pótolhatatlant,
valami nagyot, halhatatlant
kell tenni most míg fény ragyog;

mintha egy boldog titkot várnék –
lám olyan régen állok itt:
nem is tudom már mit akartam,
csak simogatom szent zavarban
az árva bodza ágait…

Tanka János

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Tanka János, Tavasz

 

Címkék: , , , , , ,

KÖSZÖNÖM…

Köszönöm, Istenem,
hogy gondod van reám.
Bajban, nyomorban
vigyázol reám.

Nehéz próbák közt is
őrzöd gyermeked.
Áldom, magasztalom
szent szent szent neved.

 
1 hozzászólás

Szerző: be szeptember 10, 2010 hüvelyk ALKALMI, GYERMEKVERSEK, Hálaadás, Losonczi Léna

 

Címkék:

KÖSZÖNÖM

Csak prédikálj, Isten kis cseléde!
Körül borús az ég, köd hull a kőre.
Te borzas, pőre,
ázott kis veréb,
csak prédikálj!

Nagy Alkotónknak
te nálam is parányibb paránya!
Körülnyüzsög az óriási város.
Mögötted a felhőkarcolók aránya.
és emberek, akiknek száma nincsen,
és egyre más ruhája, arca, kedve…
Ó, prédikálj:
Mi sem vagyunk Istennél elfeledve!
Aki a csillagok elé utat szab,
s a földet mérleg serpenyőbe rakja,
nemcsak nemzetekkel törődik,
nemcsak nagyoknak nagy bajával.
Minden verébnyi létnek Ő az Atyja,
s számon van nála mind.

Alátekint:
és tudta nélkül egy se hull a földre.
Alátekint:
eledelét és útját kijelölve.
Alátekint:
Kísér ez a tekintet.
Az utainkat és a lépteinket…
A föld öléig kísér egyre minket
az atyai szempár tekintete.
Kit létrehívott, csak egyetlen-egyet,
egy porszemecskét elfeledhet-e?!
Ó prédikálj!
Nemcsak nagyokért mozdul meg a karja,
kicsinyekért is! Ugye, érted is,
ugye érettem is, ha úgy akarja?

Csak prédikálj,
te borzas, pőre,
ázott kis veréb!
Keserűen kétkedtem az elébb…
Körül borús az ég, köd hull a kőre…
És látod, most a perc, és most az óra,
hogy balga, csüggedt szívem felfigyeljen
egy csipogó kis prédikációra,
s “hiszek! tudom!”
– mosollyal továbbmenjek az úton,
és mit se féljek,
és mindent reméljek,
megint gondtalan madár-módra éljek,
és felzendüljön újra énekem.

Köszönöm, Isten szürke kis cseléde,
köszönöm, hogy prédikáltál nekem.

Túrmezei Erzsébet

 
Hozzászólás

Szerző: be április 22, 2010 hüvelyk ALKALMI, Újév, Túrmezei Erzsébet, Ősz

 

Címkék: , , , , ,

MAI GYERMEKEK HÁLÁJA

Mi csak a mesékből tudjuk, mi a szükség,
mert a valóságban sosem éheztünk meg.
Ruhánk, cipőnk mindig volt a mennyi kellett,
sosem fagyoskodtunk hideg kályha mellett.

De jó, hogy ez így van! Legyen hála érte
korunknak, mely a jót ránk ily bőven mérte!
Mégis akkor lennénk igazán hálásak,
ha sosem éreznénk magunkat árváknak.

Szüleinktől csak ezt halljuk, mi gyermekek:
„Megint nem érünk rá játszani veletek,
mert pénzt kell keresnünk autóra, lakásra,
új bútorra, tengerparti utazásra,

no meg játékokra és meséskönyvekre!’’
Elhisszük, hogy jó ez, szükség van minderre.
Mégis jobban tudnánk örülni mi annak,
amikor szüleink nekünk időt adnak.

Időt az övékből és türelmet hozzánk.
Jobb ez nekünk, mintha a pénzünket hozzák.
Akkor lennénk tehát igazán hálásak,
ha ilyen alapja lehetne hálánknak.

Jobban felfigyelnénk akkor az Istenre,
akinek Jézusban ránk is volt ideje.
Jobban hinnénk akkor, hogy nagy jövő vár ránk,
s mindezért akkor lesz igazi a hálánk!

Balog Miklós

 
Hozzászólás

Szerző: be március 22, 2010 hüvelyk ALKALMI, Balog Miklós

 

Címkék: , , ,

TEMPLOMSZENTELÉSRE

Ó, Istenünk, ez ünnepen
mi hálás szívvel, könnyesen
szent házadért dicsérünk.
Száll boldog hálaénekünk,
mert itt adsz békét minekünk,
itt lakozol Te vélünk.
A fájó szívet enyhíted,
szent asztalod megteríted.
Megelégítesz bennünket.
Eltörlöd minden vétkünket.
Halld, Istenünk, ha száll feléd,
ha száll feléd:
a boldog hála énekét!

Mint szarvas, forrás hűs vizét,
úgy szomjazzuk a Te Igéd,
az élet bő forrását.
Szent hajlékodba sietünk,
mert Uram, Téged keresünk
s a Te kezed áldását.
Szent házad édes otthonunk,
hol Téged vígan áldhatunk,
hol új életre ébredünk,
mert Te vagy utunk, életünk.
Halld, Jézusunk, ha száll feléd,
ha száll feléd:
a hála boldog énekét!

Túrmezei Erzsébet

 

Címkék: , , , , , , ,

 
%d blogger ezt kedveli: