RSS

gyermeknevelés címkéhez tartozó bejegyzések

EGY ÉLETEN ÁT FOLYTON TÁVOLODNAK

Egy életen át folyton távolodnak,
huncut, parányi léptekkel elébb,
sokszor léptük, útjuk, vágyuk egyre hosszabb.

Érzékeikbe gyűjtve messze visznek
sok-sok meleg színt, mint hamubasűlt
emlékpogácsát, hazai derűt…
Más illatokkal, színekkel telik meg

mégis a szívük, és lassanként lekoptat
róluk idő, kor sok-sok otthonit,
szeretetük is részvétté kopik,
s egy életen át folyton távolodnak…

Füle Lajos

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Anyák napja, Füle Lajos, Gyermeknap

 

Címkék: ,

NE HIDD!

– Lajos fiamnak –

Te már talán idegen bolygón
pihenheted ki évi negyven
munkaheted, elsőosztályú
rakétán szállva, csillagok közt,
álmaiddal azonosulva.
De azt ne hidd, hogy ott leled meg
a boldogság kulcsát, ne gondold,
hogy technika, sebesség-mámor,
űrrandevú, utópiáknak
hétköznapi valóraválta
betöltheti a lelkedet, mely
az űrben is oly nyugtalan lesz,
mint itt, a tér szűkebb honában.

Mindaddig, míg fénnyel, Igéve
eléri a MEGVÁLTÓ ISTEN
s fészket találsz szívén örökre.

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: , , , , ,

ÉLŐ TÜKÖR

Lelkünket, mint a fényt az este,
az ég magához visszavonja.
Hanyatló árnyék hull a rögre:
a testünk porrá lesz a porba’.

Utánunk másik nemzedék jön.
Mi lesz szerelme, álma, útja?
Eltéved-e a rengetegben,
nyomunkat hogyha szél befújja?

Én nem tudom, de lelkemet, mint
élő tükröt, a fénybe tartom,
hogy ISTENÜNK örök derűjét
sugározza fiúnkra arcom.

Kegyelme százezernyi színét
szeretném így tükrözni vissza.
Hadd láthasson ő is az égig,
Míg lelke ezt a fényt felissza!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék:

BOCSÁSD MEG EZT!

Nézd, kisfiam, apád ma fáradt,
nem bírja el terhét a szónak.
Nincs itt helye a nyargalásnak,
csend-jászolhoz kösd most a csikódat!

Tudom, tudom: már reggel óta
várod, hogy majd az esti óra
új színeket, élményeket hoz.
Bocsásd meg ezt: búmban ne ostorozz!

Csókolj meg, így, ne sírj no, menj el,
játssz egy kicsit! Én meg lefekszem.
Takarj be egy kevéske csenddel!
Könnyebbedik talán kereszten.

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos, Gyermeknap

 

Címkék: ,

A KISFIÚNK A BIBLIÁVAL

A kisfiúnk kocog a Bibliával,
csendes helyet keress tűnődve – rávall –,
mint a nagyok, „olvashat” örömére!
Hiszi, viszi, olyan komoly a képe!
Kinyitja, és botorkál szeme rajta…
Nem tudja még, hogy megfordítva tartja.

Füle Lajos

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: , ,

ÁG ÉS GYÖKÉR

Szép az álom, fényes az elmélet,
de sok álmot megcsúfol az élet.

Mondjuk, mikor érkezik a gyermek:
szent a gyökér, az ágak is szentek,

s elámulunk, mikor le-leválnak
áldott törzsről szentségtelen ágak.

Találgatjuk évtizedek óta:
hogy teremhet rossz gyümölcsöt jó fa?

S nincs felelet, csak szomorú tények,
fiainkban kihúnynak a fények.

Nem örökre tán, csak kis időre.
Talán előbb térünk pihenőre,

s mire ők is a küszöbhöz érnek,
szívükben is megszólal a LÉLEK.

Így is lehet, így is van ez néha,
másra is van ellenkező példa.

Állunk fiúnk bölcső-ágya mellett,
örülünk, hogy ékes ez a gyermek,

de szívünkön átsuhan a kétség:
kell-e neki majd az a reménység…?

Talál-e, ha kergeti az élet,
Kegyelemben ő is menedéket?

Kicsi fiúnk álmos szeme rebben,
harangoznak kinn a kerületben.

Dajkálgatunk magunkban egy óhajt:
Ugye, URUNK, egyszer neki szól majd?

S titok-Ige fészkel a szívünkben:
„Könyörülök, akin könyörültem”.

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: , ,

ANYA, NEVESSÉL!

„Anya, nevessél!”
– mondja gyermekünk.
Úgy tudja kérni, mint a kenyeret,
mosolyra szomjas vággyal, ahogy a
virág a fényt, tüdő a levegőt,
ahogy emberszív a szeretetet.

„Anya, nevessél!”
Félénk s bíztató
mosoly lebeg az ajkán, szíve is
kikönyököl a szeme ablakán
várva az édes, anyai derűt,
a nőttetőt, a megáldót, érlelőt.

„Anya, nevessél!”
Hisz úgy kell a fény!
Tengernyi fényre szomjas a határ,
tengernyi fényre szomjazik a szív,
örök derűre éhezik a lélek,
utána nyúl és sír a hang, a vágy.

„Anya, nevessél!”
– mondja gyermekünk,
és mondom én is: Hallgass rá nagyon!
Kis életének imádsága ez.
Megérted hát, ha mikrofon leszek,
s a drága kérést úgy zengem neked
s minden anyának és apának és
minden felnőttnek zengem, harsogom:
Nevessetek a gyerekekre, mert
Fény kell nekik, az orca fénye, a
szív fénye, a lélek derűje és
minden, mi fény, minden, mi szeretet.
Ragyogjatok a gyermekekre hát,
mosolygó arccal, szívvel, ha lehet
reggeltől estig, kedves kis anyák!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Anyák napja, Füle Lajos

 

Címkék: ,

 
%d blogger ezt kedveli: