RSS

ÉLŐ TÜKÖR

Lelkünket, mint a fényt az este,
az ég magához visszavonja.
Hanyatló árnyék hull a rögre:
a testünk porrá lesz a porba’.

Utánunk másik nemzedék jön.
Mi lesz szerelme, álma, útja?
Eltéved-e a rengetegben,
nyomunkat hogyha szél befújja?

Én nem tudom, de lelkemet, mint
élő tükröt, a fénybe tartom,
hogy ISTENÜNK örök derűjét
sugározza fiúnkra arcom.

Kegyelme százezernyi színét
szeretném így tükrözni vissza.
Hadd láthasson ő is az égig,
Míg lelke ezt a fényt felissza!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék:

BOCSÁSD MEG EZT!

Nézd, kisfiam, apád ma fáradt,
nem bírja el terhét a szónak.
Nincs itt helye a nyargalásnak,
csend-jászolhoz kösd most a csikódat!

Tudom, tudom: már reggel óta
várod, hogy majd az esti óra
új színeket, élményeket hoz.
Bocsásd meg ezt: búmban ne ostorozz!

Csókolj meg, így, ne sírj no, menj el,
játssz egy kicsit! Én meg lefekszem.
Takarj be egy kevéske csenddel!
Könnyebbedik talán kereszten.

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos, Gyermeknap

 

Címkék: ,

A RÓZSAKERTBEN

A rózsakertben
gyermeksereg játszik,
hancúrozik
a fűben és cicázik.
Rázza, veri
a karcsú rózsafákat,
száll száz szirom:
kitépett lepkeszárnyak…

A sok gyerek
a sok sziromra gázol,
egy ágat is
letör egy rózsafáról.
Bimbót nyitott,
már illatát lehelte,
fonnyadva lel
ma rá a naplemente.

Nem lesz soha
belőle büszke rózsa.
Kis szöszke lány
egy tüskét tép le róla:
„Nincs még ilyen,
emlékbe elviszem ezt.”
Fut is tovább,
beszéde szinte dermeszt.

Nincs még ilyen?
Ne tudd meg, szöszke lányka,
hány tüske van
az út finom porában!
Ne tudd, ne sejtsd,
milyen a dolgok íze,
s hány tüske jut
a lábba meg a szívbe!

Ha elhagyod
korod – e rózsakertet –,
ki menti meg
tüskétől árva lelked?
Bűntől ki véd,
hogy durva láb nem érjen,
ha szirmaid
ott szállnak már a szélben?!

Gyermeksereg
a rózsakertben játszik,
hancúrozik
a fűben és cicázik.
Tüskéhez ér
s kicsöppen néha vérük.

Imádkozom
lehajtott fejjel értük…

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: , ,

EGY PÁR CENTI

Egy pár centi volt csak tőle
az az éles vasdarab!
Szinte horzsolta a bőre,
de a szeme ép maradt!

Egy pár centi… ennyi minden:
lépcső sarka, tüske, kő,
ennyire a veszély innen,
mely ráles és egyre nő.

Egy pár centi… Így kíséred
át a földi életen…
Köszönöm ezt a pár centit,
csodás Védelem!

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: ,

MÁGNESEK

Bármerre tántorog a lábam,
bárhová kerget a robot,
erejét elküldi utánam,
s mágnesként vonz a karotok.

Országokat vethet az élet,
állíthat közénk falakat,
útjaimon egyre kísértek,
eleven erővonalak.

Körülvesztek, át is öleltek,
óvtok útvesztő utakon.
Mágneseim: két kicsi gyermek,
Párom, szívetek hazavon.

Füle Lajos

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: ,

A KISFIÚNK A BIBLIÁVAL

A kisfiúnk kocog a Bibliával,
csendes helyet keress tűnődve – rávall –,
mint a nagyok, „olvashat” örömére!
Hiszi, viszi, olyan komoly a képe!
Kinyitja, és botorkál szeme rajta…
Nem tudja még, hogy megfordítva tartja.

Füle Lajos

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk Füle Lajos

 

Címkék: , ,

MINT A GYERMEK

„Mikor gyermek valék,
Úgy szóltam, mint gyermek” *

– Mostanában olyan
kedves ez az Ige
érzékeny fülemnek.
Kicsi fiúnk sok-sok
mondanivalóját
úgy megmagyarázza!
Díszíti virággal,
menti szeretettel,
értelmetlenségét
is, ha egyszer-egyszer
fülem meg is bántja.
Ez az Ige sohsem
szólal meg hiába.

Hisz úgy szól, mint gyermek,
hisz úgy él, mint gyermek.
Pár esztendejéből
így is olyan ízes
gyümölcsök teremnek,
lelke mezejéről
így is oly üdítő
virágok fakadnak!
Talán szegényebbek
leszünk mi is, ő is,
mire elmaradnak.

Szóljon örömünkre,
szóljon hát, mint gyermek,
s nyitogassa szívünk
rég bezárt ajtóit:
a gyermeki lelket!

Füle Lajos

*1Kor 12:11

 
Hozzászólás

Szerző: be június 28, 2014 hüvelyk 46_1Korinthus, Füle Lajos

 

Címkék: , ,

 
%d blogger ezt kedveli: