RSS

49_Efézus kategória bejegyzései

ANGYALÉNEK MENNYBEMENETEL NAPJÁN

Áldottak legyenek a füvek és a fák
és áldott legyen a földön minden virág,
és áldott legyen az út, áldott legyen a kő,
mert itt jár halk léptekkel az Üdvözítő.

S áldott legyen az ember ha a mennyei
béke és szeretet izzón átöleli
és ha az emberiségnek hasznára van
s az Isten átöleli lelkét boldogan…

Boruljon elé az ember, a virág, a fa,
legyezd Őt körül tavasz édes balzsama,
csókold fehér ruháját napfény, levegő,
mert mennybe szállt a feltámadt Üdvözítő!

Ölbey Irén

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be június 9, 2011 hüvelyk 49_Efézus, Ölbey Irén, Pünkösd

 

Címkék: ,

ELSŐ ÉS UTOLSÓ

Mintha minden napom a legelső volna,
új feladatokba vezetne, sodorna;
hisz a tegnap útja már mögöttem maradt,
vétke, mulasztása Jézus vére alatt.
Előre siettet mindig új kegyelme,
mintha minden napom a legelső lenne!

És mintha utolsó lenne minden napom,
végső lehetőség, utolsó alkalom…
Úgy váljék valóra, legyen terve tetté,
mintha soha többé holnap nem követné.
Hadd nézzek Istenem, minden új napomra:
mintha első lenne és utolsó volna.

Túrmezei Erzsébet

 

Címkék: , , ,

AZ ÓRA

Acélzengésű, egyhangú zene,
mint sziklazúzó pöröly üteme
a napjaimat egyre darabolja
másodperc, perc, óra. Zakatolva
két vézna karjával rám-rám mutat
s tovább indul, – ismeri az utat –
ismerős számok állnak sorfalat
mozdulatlan, amerre elhalad.

Nincsen megállás, csak menni, menni,
Várnak reám, még nem lehet pihenni.
Ha rámtekintenek tétova szemek,
Golgota keresztjét ki mutatja meg?
Az óra sürget, hát sietnem kell.
Ne késsek, a munkám végezzem el.
Miattam el ne vesszen senki sem,
csak így lesz áldás múló életem.

Gerő Sándor

 
Hozzászólás

Szerző: be április 22, 2010 hüvelyk 45_Róma, 49_Efézus, ALKALMI, Újév, Gerő Sándor

 

Címkék: , , , ,

KRISZTUS MENNYBEMENETELE

Vedd el jutalmadat
Krisztus, Ki magadat
megüresítéd vala!
Harcodnak vége lett,
minden egek felett
az Úr felmagasztala.

E példán minden szent
jutalmat vár ott fent,
Bár itt nem él boldogul,
Mert, hogy felemeled,
mennybe meneteled
adtad erre zálogul.

Jobbján szent Atyádnak
Tégedet imádnak
a mennyország polgári;
Látják dicsőséged,
mely körülvesz téged,
e föld minden határi.
Mi is leborulunk,
kérvén: Tégy ott rólunk
szent Atyád előtt vallást!
Félelminket vedd el,
esedezéseddel
nyerj nékünk vigasztalást!

Hiszünk, Uram, benned,
Bár el kelle menned
S nem látunk testi szemmel.
Ó, viselj a mennyből
gondot híveidről,
hű Pásztor, kegyelmeddel.

Légy ott, hol nevedbe‘
gyülekezik egybe
két vagy három híved;
Ha hozzád óhajtunk,
essék meg mirajtunk
könyörülő szíved.

Midőn végezetre
eljössz ítéletre
az égnek felhőiben,
Ülvén méltósággal
szemben a világgal
dicsőséged székiben:

Szólj nekünk ily módon,
kik állunk jobbodon,
mint nyájadnak juhai:
‘Kész hajlékim rátok
várnak, ó, bírjátok,
jó Atyám áldottai.

Lengyel József

 
Hozzászólás

Szerző: be március 23, 2010 hüvelyk 49_Efézus, Lengyel József, Mennybemenetel

 

Címkék: ,

FÖLMENT A DICSŐSÉGBE

Szent egek, minden boldogok hajléki,
A nagy Király jön, nyíljatok meg néki!
Nagy oszlopi a levegőégnek,
Engedjetek utat a Felségnek!
Aki kezdetben titeket teremtett,
Aki azt mondá: légyen ég és föld, s lett;
Aki Igéje a nagy Istennek,
Aki által lettenek mindenek:

Ő a békesség örök tanácsában,
Mint aki legfelsőbb a váltság titkában,
Emberré lett a teljes időben,
A bűn terhét szenvedte testében.
Meghalt, áldozván halálos kínjával,
De fel is támadt maga hatalmával:
Ím győzedelmes bajnok módjára
Felmegy és ül szent Atyja jobbjára.

Mennybe menése az ember Fiának
Záloga lelkünk mennyei jussának,
Melyet szerzett, mint kezes, vérével
És közöl minden igaz hívével.
Ő emberré, mi atyánkfiává lett,
Atyjának minket örökösivé tett;
Maga előttünk mennybe felméne,
Nekünk is helyet hogy készítene.

Ó, kegyes Jézus! Idvességünk ára,
Vállalt kezes, ki szent Atyád jobbjára
Magasztaltattál, Te, ki örök, nagy,
Atyáddal egy és örök Isten vagy:
Arra szereztél utat érdemeddel,
Isten Atyánktól nyert örökségeddel,
Hogy dicsőséged lakóhelyébe
Mégy könyörülő főpap képébe‘.

Áldunk, s imádunk mindörökké Téged
És dicsőítjük örök istenséged;
Jó vagy, Uram, Te, s igen irgalmas,
Pap és Király vagy, kegyes, hatalmas.
A Te érdemed a mi nyereségünk,
Mennybe menésed élő reménységünk,
Hogy minket is, mint örökségedben,
Részeltetsz megnyert dicsőségedben.

Adjad, Úr Jézus, hogy még e világban
Sátorozván is, ama mennyországban
Részt vehessünk, s mint tulajdonunkkal,
Szentül éljünk mennyei jussunkkal,
És hogy e földet jó cselekedettel,
Hálaadással, buzgó tisztelettel,
Mint lakos társai a szenteknek,
Pitvarivá tegyük az egeknek.

Palóczi Horváth Ádám

 

Címkék: , ,

FÖLMENT A MENNYBE

Ki egykor meggyötörve
a bűnös gúnyja volt,
Halálunk összetörte
azzal, hogy megholt.:
Most nagy diadalommal
a menny fényébe megy,
fölszáll teljhatalommal
minden egek felett.
Tanítványid ott állnak
még most erőtelen
S néznek Jézus, utánad,
anyáddal a hegyen;
Néznek, de vidám arccal,
mint lépsz a dicsbe fel,
Mert keblüket vigasszal
és fénnyel töltöd el.

Elfoglalád örökre
királyi trónodat,
Isten jobbján ülve
bírod országodat.
Világ ítéletére
onnan lejössz te majd,
Tieid örömére,
s a gőg vesztére majd.

 

Címkék: , ,

MENNYBEMENETEL NAPJÁN

Úr Jézus, aki felséggel
És dicsőséggel mentél égbe,
És ottan vettél hatalmat,
Nagy birodalmat, teljességbe:
Lelkünk áldja istenséged
És híven Téged magasztalunk,
Bárha nem látunk szemünkkel,
De hitünkkel megtapasztalunk.

Te is dicsőségedből,
Szent székedből fordítsd le szemed,
Erőtlen teremtésidre,
Híveidre öntsd ki érdemed.
Mennyben létednek hasznában,
Javaiban részesekké tégy;
Szent Atyád előtt érettünk,
Kik vétettünk, esedezőnk légy.

Mivel Te utat nyitottál,
És tanítottál mennybe menni,
Adjad, hogy tégedet kövessünk,
És siessünk nyomodba‘ lenni.
Segítsd igyekezetünket,
Vond szívünket temagad után,
Hogy a Te akaratodnak
S nyomdokodnak járhassunk útján.

Míg bujdosunk e pusztában
S míg hazánkba, az égbe érünk,
Légy kezesünk, védj bennünket,
És hitünket neveljed, kérünk,
Hogy veszedelmek között
Megütközött köztünk ne légyen,
Hitünknek elevenségét,
Reményét ne érje szégyen.

Majd, ha megfutjuk pályánkat,
Várt pálmánkat a kezünkbe add,
Lelkünket, ó, Szerelmesünk,
Hű Kezesünk, magadhoz fogadd!
Testünket is emeld végre
Dicsőségre isteni karral,
Hol Tégedet szemlélhessünk,
Dicsérhessünk az égi karral.

Keresztesi József

 

Címkék: , , , ,

 
%d blogger ezt kedveli: