RSS

Húsvét kategória bejegyzései

HÚSVÉT

A nagypénteki gyötrelem után
mikor csordultig telik a pohár,
és nagyon messze repül el a nyár
és nyitott sírunk áll a Golgotán,

akkor, pirosan fénylőn, igazán,
élettel, dallal, a Húsvét köszön,
a sírból kiszáll az élet, öröm.
De mindig, mindig nagypéntek után!

Kárász Izabella

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Húsvét, Kárász Izabella

 

ELJÖTT AZ ÓRA

Eljött az óra, sötét hatalom órája,
megtette akaratát, a kárhozat fia.
Süllyedt az ember bűn legsötétebb mélyére,
kezet emelt szeretet, béke követére.

Az ég küldöttjére, Ki földünkre elhozta,
szellemét, békéjét, az Isteni világnak,
megláttatva azt, saját életvitelével
példát mutatva, szeretettel, szelídséggel.

Az ember nem értette, mert bűnnek szolgája,
szemét vakította büszke, hatalomvágya.
Jézus mást hirdetett, ezért hatalmát féltve,
bűnös cselekedettel, tört az életére.

Ellene vonult, s mint gonosz, rablóra támadt,
Gecsemáné kertjében, sötét éjszakában,
felszerelve fáklyákkal, gyilkos fegyverekkel.
Fogadta sorsát Jézus, engedelmességgel.

Tűrte a vad, elszabadult indulatokat,
arculütést, csúfolást és hazug vádakat.
Nem volt pártján senki, és önmagát nem védte,
hű tanítványa, Péter is tagadta félve.

Ó Uram, mily nagy szeretet késztetett arra,
hogy viselj, ennyi megaláztatást, fájdalmat?
Hogy szó nélkül fogadd, a gonosz ítéletet,
ostorcsapásokat, s töviskoronát viselj?

Hogy felvedd a keresztet, sebzett vállaidra,
és indulj utadon, fájdalmas Golgotádra.
Feletted ítélkező, tömegtől követve,
csúfolódó tekintetek kereszttűzében.

Hogy a Golgotán, feszítsenek keresztfára,
tűrted, mert ez volt a mi megváltásunk ára.
Küldetésed hűséggel, beteljesítetted,
mit szeretetből vállaltál, elvégeztetett.

Sziklasírba temettek, mély gyászba borulva,
de fényesen felragyogott húsvét hajnala.
Elhozta feltámadás boldog örömhírét,
követőidnek, örök élet reménységét.

Schvalm Rózsa

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Húsvét, Nagypéntek, Schvalm Rózsa

 

MOZGÓSÍTÁS

Fussatok, rémülettől holtradermedt,
őrizők, fussatok a főpapokhoz!
Dadogjátok el nekik fogvacogva,
mi történt! Talán lesz elég aranyuk
megvásárolni a nyelveteket,
hogy a húsvéti hír tovább ne fusson.
Vagy az örömhír szélsebes futását
senki se képes megállítani?!

Már Magdaléna fut a szürkületben
vak rémülettel az apostolokhoz:
„Üres a sír! Elvitték az Urat!”
Aztán ők futnak kifulladva versenyt,
hogy lássanak elárvult lepleket,
az üres sírban, mint néma tanúkat,
és ébredező hittel higgyenek.
Magdaléna találkozik Vele,
átszegezett lába elé borulhat,
s futhat a rábízott szent üzenettel.
S futnak, feledve a gyászt, keneteket,
futnak az örömmondó asszonyok.
S az estében Jeruzsálem felé
fut boldogan az emmausi kettő.

Szent mozgósítás: századokon és
ezredeken át futni a jó hírrel!
Krisztus győzött! Krisztus feltámadott!

Fussak én is? Hová, Uram, kihez?
Kihez bűneiben vagy bánatában,
kihez könnyeiben, vagy közönyében?
kinek hirdessem, hogy élsz,
hogy velünk vagy,
feltámadott, diadalmas Segítő!?
hogy szereteted, irgalmad, hatalmad
tegnap, ma és örökké ugyanaz!
Hisz találkoztam én is Teveled!
Nekem is szól mozgósító parancsod!
Húsvéti híradó vagyok. Futok!

Túrmezei Erzsébet

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Húsvét, Túrmezei Erzsébet

 

A KERESZTRŐL SZÓLÓ BESZÉD

Lukács 23:33-34

Az első szó: „ATYÁM! – bocsáss meg nékik,
mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!”…
– Ő „ugyanaz” maradt, ki volt mindvégig.
a fájdalom nem változtatta meg.
Most sem tagadta meg Atyját, ki küldte,
s ezzel vallotta Fiának magát,
a Főtanács előtt ez volt a „bűne”,
s ezért szabott rá rút kereszthalált.

Korábban is felmérte küldetését,
e névvel szólítván a Végtelent:
„ATYÁM, hogy lényedet szeretve féljék,
megjelentettem a Te nevedet.”
Ezt mondta: „A ti mennyei Atyátok
jól tudja, mire van szükségetek,
s mivel ATYA, gondot visel reátok,
fölösleges aggódva félnetek!”

A Miatyánkban is mindnyájunk Atyja,
Ki Fiának értünk nem kedvezett,
s így szólít meg a legszebb példázatba’
mindenkit, hogy ne légyen elveszett:
„Ha bűnöd testi-lelki éhhalálba
űz, akkor sem vagy még reménytelen,
mert hű Atyád vár – két karját kitárva –
szívére, hol bocsánatod terem!”

Mert számunkra a legnagyobb szükséglet
az Atya áldó bűnbocsánata.
Mulandó a halál így, ám az élet
örök. Ezért volt ez első szava.

Nem vétett volna Ő az Írás ellen,
akkor sem, hogyha bosszúért kiált,
hiszen szokás volt ellenséggel szemben
idézni a nagy zsoltáros királyt
ki átkot dörgött minden vérszopóra,
ha üldözte az Isten emberét.
De most, hogy Isten lett szenvedő szolga
Ő ellenséget is szeretve véd.

Mert Isten messze több a szeretetben,
mint amilyennek a legkegyesebb
próféták ábrázolták. A kereszten
mindent felülmúlt az a szeretet!
S innen lövell vonzó energiákat
a süllyedő viágba szerteszét:
„A bűnösnek nem bosszú kell, – bocsánat,
mit áldozat hoz csak, nem szent-beszéd!”

Nem: sok saját sebe felől ítélte
– miként mi szoktuk – az embereket,
Ő mindhalálig mások javát nézte,
„mert nem tudták, hogy mit cselekszenek”.

Az értünk testté lett Isten imája
magába zárja egész életünk,
hisz töredékes tudásunkban járva
sokszor mi sem tudjuk, hogy mit teszünk.

Ő bűnösök Barátja, biztos Ügyvéd,
s Bíró, Ki ád örök amnesztiát.
Az biztosítja minden ember üdvét,
hogy meghallgatta Isten ez imát.

Balog Miklós

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Balog Miklós, Húsvét

 

Címkék:

HÚSVÉTI ÖRÖM

Elhengerítve már a sziklatömb,
kitárva tátong már a sziklabolt.
Ujjongva hirdeti a menny s a föld:
Halleluja, az Úr feltámadott!

És hirdetik az első szemtanúk,
hogy újra él a drága Messiás.
Ezzel telik meg szívük és szavuk,
már nem érdekli őket semmi más.

E szent öröm bennünk is győzze le a
félelembe bújt önérdeket,
S szívünk az élő Krisztus töltse be
bátor szólással gyávaság helyett!

Bizonyságul, hogy teste nem halott,
vigyük ma is mindnyájan szerteszét,
hogy halálával életet adott,
s hogy feltámasztja minden gyermekét!

Bizonyságul éljük ez örömöt,
s a most is élő Krisztus életét,
ki mint a fán s kínhalál előtt,
most is kitárja értünk szent kezét.

És mondjuk el: a földre értünk jött,
értünk halt meg, s fel értünk támadott;
Fogadjuk hát ma még szívünkbe Őt,
nyíljék meg már a büszke sziklabolt!

Balog Miklós

 
Hozzászólás

Szerző: be április 15, 2011 hüvelyk Balog Miklós, Húsvét

 
 
%d blogger ezt szereti: