Amit Jézus tanít,
legszebb a világon,
ha szavát hallhatom,
szívemet kitárom.
Ahogyan Jézus élt,
az a legszebb élet,
követem példáját,
ameddig csak élek.
S midőn Jézus meghalt
a kereszten értem
mennyország kapuját
nyitotta ki nékem!
Siklós József
Tudom, hogy hű Megváltóm él
És folyton rám tekint.
Jelét mutatja, hogy szeret,
Áldást osztott megint.
Emelt fővel járok tehát:
Az üdvösség enyém.
Szabadnak érzem már magam,
Kegyelme nyúlt felém.
Hogy szent legyek, akarja Ő
– Álljak tán ellene?
Nem hat már rám e csúf világ,
Vezérel Szelleme.
Jézus, én nálad maradok,
Hitem beléd vetem…
És egykor, majd ha megjelensz,
Koronát adsz nekem.
Charles Wesley
ford.: Somogy Géza
Várjátok-e Őt, az alázatos szívű,
A csodás beszédű Istenembert?
Aki azért jött e bűnös világra,
Hogy felemeljen minden embert?
Várjátok-e Őt, a világosságot,
Ki az Út, igazság és élet.
Az örök élet forrásának vizét
Ingyen adta mindenkor tinéktek.
Várjátok-e Őt, a bús szenvedőt,
A töviskoronás kereszthordozót,
Ki magára vállalta szótlanul azt,
Ami az élet szégyene s terhe volt.
Várjátok-e Őt, aki feláldozta
Életét, hogy el ne vesszetek.
Kihulló vére árán megszerezte
Számotokra az örök életet…
Várjátok-e Őt, vagy közömbös néktek,
Hogy ki volt Ő e bűnös világnak?
És kételkedőn, miként Tamás tette,
Nem hisztek az isteni csodának?…
Ezért nem várjátok, és nem is készültök,
Mert szívetekben a világ az úr!
Rabok vagytok, e földhöz kötötten,
S lelketekre sötétség borul…
Mi várjuk Őt, a diadalmast,
A győzedelmes Istenembert!
Aki legyőzte e bűnös világot,
Hogy megmentsen benne minden embert.
Mi várjuk Őt, az Urat, a Királyt,
Kinek hatalma végtelen…
Amikor jő fényben, dicsőségben
Hozsánna zeng át az étheren.
Mi várjuk Őt, a világ Megváltóját,
Minden időben, minden percben
Imáink szárnyán, vágyó lélekkel
Megyünk eléje, hódolattal, csendben.
Mi várjuk Őt, mert terhes e világ,
Vigasztalan és elhagyott…
Sóvárgó, vágyó milliók lelkéből
Szállnak feléje hívó sóhajok.
Mi várjuk Őt! Mert övé a szívünk,
Ő a vőlegény, mi a jegyesek,
Szelíd, jóságos igazszavú Ember,
A megtestesült, örök Szeretet…
Jövel, Uram, Jézus Krisztus!
Mi minden időben készen várunk.
Boldogság lesz számunkra az óra,
Amelyben Téged színről-színre látunk.
Jövel, Uram, jövel! Igazságos bíró,
Hatalommal és dicsőséggel…
Ítéld meg e megroppant világot,
Mert „közel” immár az éjjel!…
Somogyi János
A Szent Lélek fehér galambja
a megnyílt égből áldva, lágyan
az Úr Jézus vállára szállott.
Így van írva a Bibliában.
Volt, hogy jött a szent, nemző erőként,
s jött, mint zúgó szél, égi láng.
Mindig azt hozta ajándékul,
miben szegény volt a világ.
Most is várunk, Szentlélek Isten.
A világ békéért eped.
Fehér galambként jöjj, segítsd már
megbékélni a népeket.
Százmilliók küzdenek érte,
s mind elszántabban állnak őrt:
boldogan szüljön minden asszony,
s békésen teremjen a föld.
Szállj a világra, óvd, s vigyázz, hogy
vak düh vesztébe ne ragadja,
segítsd győzni a népek vágyát
Szent Lélek, ég fehér galambja!
Bódás János
Csak egyszerű, mindennapi köszöntés
szent ajkain övéihez a szó,
de krisztustalanságuk félelmét és
kudarcuk sötét árnyát oszlató…
Hívunk, Jézus, jöjj, nyisd meg ajtainkat,
mit hűlt hitünk rozsdás lakatja zár,
űzd el gyötrő, lidérces álmainkat,
jövel, Urunk, szívünk áldásra vár!
Köszönj reánk győzelmes szent szavaddal,
poklon, halálon szerzett diadallal
jelenj meg újra tieid között!
Kárhozott éltünk biztos menedéke
és sziklavára mindenek fölött
Te légy, Istennel eggyé tevő Béke!
Kovács Dániel
