RSS

Jairus leánya címkével jelölt bejegyzések

JAIRUS KISLÁNYA

Tiszta, fehér selyemágyon
holtan fekszik az a lány,
ki szülőknek öröme volt;
jaj visszhangzik a szobán.
Édesapja orvosért ment:
ó, mondjátok meg neki,
ne fárasszon senkit ide,
fel már úgysem költheti.

Ám az orvos bátorítja:
ne félj, ha hited erős!
Akkor minden jóra fordul,
mert a hit mindent legyőz!
Máris jönnek a főember
házába, mely oly gyászos…
Jézus bemegy a kislány
selyemdíszű ágyához.

Csodálatos hatalommal
megfogja a holt kezét,
vigasztalja a szülőket,
szólítja a lány nevét.
Az felnyitja kék szemeit
és oly szépen mosolyog,
mintha egy szép rózsakertből
hoznák haza angyalok.

Gyorsan felszáradt a sok könny,
a főhelyre Jézus ült;
a nagy házra nemsokára
imádságos fény derült.
Jézus Krisztus nem csak akkor
volt egy kislány orvosa,
kisfiúknak, kislányoknak
most is igaz barátja.

Boros Gergely

 
Hozzászólás

Szerző: be március 16, 2010 hüvelyk 40_Máté, ALKALMI, Boros Gergely

 

Címkék: , ,

JAIRUS LEÁNYA

Szenved Jairus leánya.
Atyja Jézust kéri, várja:
“Jaj, már haldoklik az ágyon,
Mester, gyógyítsd meg a lányom!”

Jézus a küszöbön átlép.
“Késő – jajgatja a háznép. –
Meghalt, a szíve se’ dobban!
Mért is nem siettél jobban?”

Jézus szól nagy szeretettel:
“Lányka, néked mondom, kelj fel!”
És a gyermek ül is nyomban,
Mert e szóban hatalom van.

 
Hozzászólás

Szerző: be március 16, 2010 hüvelyk 40_Máté, ALKALMI, ISMERETLEN SZERZŐ

 

Címkék: , ,

VISSZA AZ ÉLETBE

Az édesanya mondja:
De hamar kilobbant
reménységem lángja!
Megsebzett, bús szívem
a halált kívánja…
Elment kicsi lányom,
elhagyott örökre,
Nem fordul bánatom
már soha örömre.
Tizenkét tavaszát
a tél letarolta…
Ki hoz újra napfényt
fekete gyászomra?!

Az édesapa mondja:
Lábad elé hullva,
Uram hozzád futok.
Hogy mi az én bajom,
te azt jobban tudod.
Haláltusát vív most
egyetlen leányom.
Jaj, csak rá ne hulljon
az utolsó álom!
– Szolgáim jelentik:
jó gyermekem halott…

Most már minden késő!
Reményem elhagyott.

Jézus mondja:
Csendesüljön szíved!
Ne félj, csak higgy, remélj!
Minden lehetséges
az erős Istennél.
Leányod elaludt,
de én fölébresztem.
Jairus, ne csüggedj!
Ne sírj! Bízzál bennem!
Akinek nincs hite
csak gúnyosan nevet,
De aki bennem hisz,
nyerhet új életet.

A leány mondja:
Mély álom borult rám,
de most fölébredtem.
– Miféle fényesség
tündöklik fölöttem?
KI az, aki fogja
halovány kezemet?
Ki az, aki újra
a napfényre vezet?
– Dicsőség Jézusnak!
Ajkam csak őt áldja!
Ő az én megmentőm,
életem Királya!

Gerzsenyi Sándor

 
Hozzászólás

Szerző: be március 16, 2010 hüvelyk 40_Máté, ALKALMI, Gerzsenyi Sándor

 

Címkék: ,

NE FÉLJ!

Mintha látnám a fehérruhás szentet,
amint Jairus házához közelget,
s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka!
Jézus ránéz az elsápadt apára:
„Ne félj, csak higgy!“

Ha ránk is így szakad a fájdalom,
szerettünket látva a gyászpadon,
s kiáltjuk: Nincs már aki segítsen!
Törjön át Jézus szava a bús csenden:
„Ne félj, csak higgy!“

Gárdonyi Géza

 
Hozzászólás

Szerző: be június 21, 2009 hüvelyk 42_Lukács, ALKALMI, Gárdonyi Géza, Temetés

 

Címkék: , , , ,

 
%d blogger ezt szereti: