ÚJÉVI KÖNYÖRGÉS

„Nem vagy enyém, míg a magadé vagy!”
(Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)

Kedves Istenem!
Egyszer azt mondtad nekem,
ha nem magamnak élek,
a Tiéd lehetek!

Ez üzeneted meghallván,
örvendeztem. Talán új élet köszönt rám!
Azóta sok év eltelt már…
az újélet-remény
megfakult, oly halovány…!
Netán már nem is vársz rám?

Nem sokat éltem még,
mégis rémálom az életem már rég.
Kételkedem, hogy megtörténhet, mégis várom,
hogy véget érhessen e rossz álom.

Magamtól felébredni képtelen vagyok,
de tovább álmodni már nem akarok!
Ezért kérlek, nyisd föl Te a szemem,
Láthatod, hogy én nem tehetem.

Segíts meglátnom Téged,
hogy e szörnyűvé lett
élet
sötétjében, látva lássam Fényed!

Itt állok ismét egy új év kezdetén,
s kérve kérlek, hadd legyek Tiéd!
Adj új szívet, lelket, gondolatokat,
tégy bármit, csak megláthassalak!

Turcsányi Tünde
Blog URL címe: http://valavelemvalami.blogspot.com

 

VEZESS!

Vezess át a fényen
És át a sötéten,
Csillagom légy éjben,
Napsütésem délben!

Őrizz meg a bajtól,
Ments meg kárhozattól,
Gyújtsál bennem máglyát
Lelkem legyen fáklyád!

Tisztítsd meg a szívem,
Erősítsed hitem,
Ha nem látlak Téged,
Mutass menedéket!

Légy vigaszom gondban,
Szeress bánatomban,
Mindig szorítod kezem,
Vezess, Uram, engem!

Orbán Krisztina

 

TE JÁRJ ELŐTTEM!

Életünk olyan,
mint egy nagy-nagy kirándulás:
hegyre föl, völgybe le
visz utunk,
hol napsugaras, hol felhős,
zord síkon, szűk gyalogutakon
tüskés bokrokon át…
Vagy lankás déli dombon,
termő szép tájakon,
ligeteken…
Nem azt kérem, Uram,
hogy utam
mindig fényben vezessen;
Azt kérem, Uram,
hogy TE járj előttem!

Kissné Keve Mária

 

ÚJÉVI KÉRÉS

Lelkem egy kérés tölti be mostan:
Add Uram, hogy a jövő napokban
legyen majd időm… a Te számodra,
és legyen időm – magamnak – másnak,
mindig azoknak, akik az úton
énvelem járnak.

A te számodra? – Nem kérem így, nem.
Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem
Te örök forrás: Ajándékozz meg
Te engem egy mély leheletével
Szentséggel teljes örök idődnek.

Lecsendesülve, beléd merülve
magam számára is jut idő majd:
kicsit megállni,
magamba szállni,
kézösszetenni, gyűjteni, venni,
mélyebbre jutni, csendben is lenni.
Akkor, csak akkor leszek majd gazdag!
Tékozló kézzel lesz amit adjak!
Másoknak áldás így lehet utam.
Így kéred időt új évre, Uram.

ford.: Túrmezei Erzsébet

 

ÚJÉVI FOHÁSZ

Hatalmas Isten, ím, elődbe állunk,
S mikor Feléd száll szívünk hő imája,
Bűn terhe nyom és sok-sok mulasztásunk
Megmérhetetlen irgalmad kívánja,
– Te megbocsátó irgalmad kívánja.

Tudod, Atyám, a lelkünk gyönge, fáradt,
Keresztje alatt sokszor roskad a porba,
Gyáván remeg tán, a Sátán ha támad.
Karod védjen, ha jönne ránk a próba,
– Te adj erőt, ha jönne ránk a próba.

E földi élet millió veszéllyel,
Bajjal van tele. Légy te hű vezérünk,
Fényoszlopoddal világíts, ha éjjel
Borul reánk, hogy a vészben ne féljünk.
– Te légy velünk, s bátoríts, hogy ne féljünk.

És hogyha lelkünk vakmerően szárnyal
Fénykábítottan, tőled messze úton,
Féltő szerelmed tüzes ostorával
Vess neki gátat, ó, hogy el ne bukjon,
– Te állítsd ott meg, oh, hogy el ne bukjon.

Olyan erőtlen, oly gyarló a lelkünk,
Csak kérni is, ami javára válna.
De adj vágyat, hogy utadat kövessük,
Indítsd a lelkünk buzgó, hő imára,
– Te adj választ a buzgó, hő imára.

Bácsi Sándor