Pünkösdig hallgattak. Vártak. Hallgattak.
Szívükben szunnyadt a húsvéti hír.
Nem mentek vele. Egy helyben maradtak.
Aztán pünkösd lett, és ütött az óra.
Zendült a szó: Lélek volt és erő.
És háromezren állottak
egyetlen prédikációra.
És egyház született.
Ma is megmozdul ezer és ezer szív
hogyha a szó Lélektől ihletett.
Lélektelen mennyit beszéltünk már mi…
Tanuljunk csendben a Lélekre várni.
Túrmezei Erzsébet
Legyen mindig puha s halk a szavad.
Neked is fáj, ugye, ha bántanak.
A kezed is legyen simogató:
jóságban részesül az, aki jó.
S ne légy makacs soha, ne légy dacos,
csúnya gyerek nagyon a haragos.
Bocsáss meg annak ki vét ellened,
s kegyelem önti el kis szívedet.
Hol sok a beszéd,
ott sok a salak.
Hangsúlyosabban beszél
a tett, mint a szavak.
A samaritánus
keveset beszélt,
Időt, pénzt áldozott
a vérző emberért.
Szó mérgezett nyila
üt halálos sebet,
mit áldozatokkal
gyógyítni nem lehet!
A lélek két szárnya:
jó szó, nemes tett –
Istenhez emeli
hanyatló életed.
Pecznyik Pál
Csak szépet mondj mindenkinek,
rosszat sose mondj senkinek!
Azoknak, kik sok rosszat kapnak,
mi értelme is lenne annak,
hogy azt még te is megtetézzed?
Mondj inkább mindenkinek szépet!
Szerezz örömöt jó szavakkal,
vigaszt adókkal, bíztatókkal.
Erre vágynak az emberek.
Rosszat sose mondj senkinek!
Hézser Zoltán
Mint régész a földben, szüntelen
azt a szót kutatom-keresem,
Azt a szívet megtermékenyítőt,
semmi mással nem pótolható,
erőt hordozó, áldott drága szót,
amelytől kinyílik az ég,
kihajt a fű s másabb lesz az ember.
Kudarcok sötét celláiban
a legalkalmasabb időben
Uram, te mindig megadhatod.
