Valamikor régen
nem volt még karácsony.
Gyertya nem világolt
kicsi fenyőfákon.
Földre leszálltáról
Isten szerelmének
nem zengett ujjongva
szép angyali ének.
Hány kisgyerek élt itt,
ezen a világon,
amikor még nem volt
gyönyörű karácsony.
Szegények! Milyen más
minekünk most élni,
karácsonyestéről
suttogva beszélni.
Napokat számlálva
eljöttére várni,
tenger boldogságát
a szívünkbe zárni.
Most már van karácsony!
Földre szállt az élet.
Isten fia, Jézus,
kicsi gyermekké lett.
Boldogság, üdvösség
az Ő földrejötte.
Vágyódó szívünket
tárjuk ki előtte!
Túrmezei Erzsébet
