Karácsonyi versek

karacsonyi versek

http://www.baptista.hu/szatmarnemeti/igemagyarazat.html

ZSOLTÁROS KÖSZÖNTŐ

Az Úr legyen megőrző Pásztorod!
Nem látsz hiányt soha, míg őt szolgálod.
Kik benne bíznak, mind-mind boldogok!
Ő legyen néked üdvöd, boldogságod!

Ha szomorú lesz szíved, ő bezörget
Hozzád, és megújítja hitedet.
Megsokasítja elfogyó erődet;
Az Igazság szent ösvényén vezet.

Ő akkor is oltalmad, őriződ,
Ha rádborulna a Halál árnyéka…
Élj igaz szívvel Istened előtt;
A hűségben csak így lehetsz te példa.

Csordultig lesz a szíved boldogsággal,
Hisz égi irgalom, jóság vezet.
Az Úr házában lelked égbe szárnyal…
Örökké őrzi, áldja éltedet.

Gerzsenyi Sándor

MÁRTIN LUTHER KING ÉNEKE

Jézus Krisztus jár velem,
Nem bánt engem félelem;
Minden bajban, vészben
Óv a kegyelem.
Nyújtja kezét,
Irgalma véd;
Áldom az ő szent nevét!

Hogyha bánat terhe nyom,
Kereszt súlya vállamon,
Nem hagy soha engem
Drága Jézusom.
Hű karja véd;
Vár rám az Ég…
Áldom az Ő szent nevét!

Gerzsenyi Sándor

INDULJ

Indulj el akkor is, ha utad
Mélységbe fut s homályba vész.
A ,,fönt’’ s a ,,lent’’ csupán fogalmak.
Lépj bátran, és előre nézz!

Indulj el akkor is, ha társad
Nem volna más már, csak az Úr.
A tőle kapott hivatásod
Hűen végezd s hibátlanul!

Indulj el akkor is, ha csapdát
Sejdít az úton ösztönöd.
Bizalmad meg ne törjön csalfa
Júdások s Péterek között!

Indulj el akkor is, ha hangos
Farkas-falkák vesznek körül.
Vesd koncul inkább dölyfös éned,
Minthogy hited hagyd hűtlenül!

Indulj el akkor is, ha holló
Kering már Golgotád felett.
Lényed nem lesz enyészet étke;
Szent húsvétod elérkezett!

Indulj csak bátran! Messiásod
Győzött halálon s poklokon.
Emeld a homlokod magasra.
Hív a napfényes hegyorom!

Gerzsenyi Sándor

VÁLTÓ

Letettem, Uram, nevet, címet, rangot
Mert szívemben meghallottam a hangod.

Megutáltam a fellegjáró utat,
Hogy lábadnál alázatot tanuljak.

Körülvettek az irigyek, kajánok…
Igaz barátra most alig találok.

De nincs is már szükség ily irgalomra;
Elég, ha hullok megtartó karodba.

Igéd parancsa visszhangzik szívemben,
Hogy csüggedt karom újra fölemeljem,

S megfáradt lábam egyenesen járjon…
Elindulok. Szent parancsszavad várom.

Gerzsenyi Sándor

KÜLDETÉS

Aki a sötétben indul,
Lámpást vigyen magával.
Erős legyen annak szíve
Ki küldetést ma vállal.

Kevés a szó. A tett se sok.
Kell hát a teljes élet.
Mit ér a sok haszontalan,
Elillanó ígéret!

Ki másnak is adni akar,
Legyen gazdag szívében.
Fusson, aki látja a célt,
Hátra soha ne nézzen.

A láng ellobban hirtelen,
De a parázs felizzik,
Ha fúj a szél… Az életed
Legyen tűz mindhalálig!

Ha a tömeg közé indulsz,
Békét vigyél magaddal,
és tiszta, mély szeretetet.
Szívvel szeress, ne szájjal.

Légy ízes mindig, mint a só.
Világíts, mint a mécses.
Igazodj formáló Urad
Baráti, jó kezéhez.

Gerzsenyi Sándor

IMHOL VAGYOK

,,Kit küldjek el?’’ – Ma újra hallom hangod,
Tündöklő trónon ülő Égi Felség!
És pártos szívem megremeg szavadtól,
Mert jól tudom, hogy nincs jogom maradni.
Már azt se mondhatom – Jeremiással –,
Hogy ifjú voltom miatt nincsen merszem.
És ajkam sem dadog. Homlokom ércből.
Elmémet igéd tiszta fényessége
Egész betölti. Szilárd bizonyosság
Köt hozzád. Küldetésem rendületlen.
Most mégis – engedetlen szolga módján –
A Jónás útján indulnék, mogorván,
S megalkudván, semmint hogy Ninivébe,
A nagy városba, mely oly ismeretlen,
Miként a holnap rejtett, barna titka.
…Segíts, Uram, kimondanom a választ:
Ímhol vagyok. Megyek Ó, küldj el engem!

Gerzsenyi Sándor

HALLD CSAK

Halld csak, hangzik Jézus hívó hangja:
,,Ki jön még ma szent aratásomba?
Fehér a táj, vár az aratókra;
Ki lesz, ki a sok kévét behordja?’’

Hangosan szól, téged hív a Mester.
Fogadd el, s a leggazdagabb ember
Leszel, csak mondd boldogan, örömmel:
,,Itt vagyok én, Uram, engem küldj el!’’

Gerzsenyi Sándor

,,ELVÉSZ A NÉP, HA NINCSEN TUDOMÁNYA’’

(teológusok tanévnyitóján)

A röpke nyári szünidő után már
Ím, újra hív és vár az iskola:
Hívó szavára elindul a bátor
Tanulni vágyók végtelen sora.
Van köztük gyermek, ifjú s minden korból…
Hozzájuk küldöm most ezt a dalom:
– Buzgó erővel és vasszorgalommal
Tanuljatok! A tudás: hatalom!

A könyvek poros fedelét törölni
Buzgón siet több próféta-diák
Oda, ahol meg lehet találni a
Szent küldetésre hívó iskolát.
,,Elvész a nép, ha nincsen tudománya’’ –
Mondotta Isten, s zengte völgy, halom.
Buzgó erővel és vasszorgalommal
Tanuljatok! A tudás: hatalom.

Ha sok-sok titkot már ismerni tudtok,
Megértitek a legmélyebb csodát:
Csupáncsak Isten, Aki teremtette,
Tárhatja fel a csodák nagy sorát!
Tágabb látásra is szomjasan törjön,
Ki elmélyül a tudásban nagyon:
Tanévnyitáskor új erővel, bátran
Tanuljatok! A tudás: hatalom!

Kincset gyűjt az, és rozsda meg nem fogja,
Moly se eszi és el se vehető;
Ki tud, az előtt kitárul az Élet,
S elérhető a legmesszebb tető!
Az új tanévnek halk csengői szólnak,
Kinyílt a nagy, eddig bezárt terem.
Kik szorgalommal tanulni akartok,
Koronázza utatok győzelem!

Kárász Izabella

MENJETEK EL, TEHÁT

(Teológusok tanévzáróján)

Vigyétek az Ige bizonyságát szerte,
hogy az embert Isten csak azért büntette,
mert elfordult tőle és szent parancsától,
hamis törvényeket alkotva magától.
Tudja meg mindenki, hogy minékünk adta
szerelmes szent Fiát, s értünk feláldozta…
Térjen vissza hozzá a megtévedt világ,
ezt zengje minden szív, súgja fű, fa, virág!
Hadd költözzön be a szeretet és béke
embertársainknak jéghideg szívébe.
Omoljanak le a rideg válaszfalak,
ádáz ellenségek testvérré váljanak!

Prédikátoraink! Nézzetek az égre!
Mintha könny ragyogna jó Urunk szemébe’!
Kiterjeszti karját áldó szavak között
e megszentelt hajlék s e kis sereg fölött…
Menjetek, menjetek el a misszióba!
Mert rövid az utunk és eljár az óra.
Kezdjétek el nemes, mentő munkátokat,
keskeny úton járni tanítsatok sokat…
Áradjon rátok a Szent Szellem áldása,
Hívő szívünknek csak az a kívánsága.
Legyen missziótok mindig eredménydús,
örök vezetőnek
jövel, Uram, Jézus,
jövel, Uram, Jézus!

Somogyi Imre